Március
1
A bal szemeddel tisztán látod hibáit, a jobb szemed húny felette, a szíved pedig megbocsát mindent
2
Az élet örök, a szeretet halhatatlan, a halál csupán egy szint a láthatár, ameddig a szemünk ellát!
3
Akit szeretünk, azt soha nem ismerjük meg igazán. Nem azért, mert kiismerhetetlenebb, mint bárki más, hanem azért, mert mindig többet akarunk tudni róla!
4
A legdrágább kő mindent karcol, de ő maga nem tűr karcolást. A legdrágább szív inkább vérzik, de nem sebez meg soha mást.
5
A kezet csak megfogni szabad, elengedni vétek, eldobni átok. Egymásba simuló kezek tartják össze a világot és az eget!
6
Senki nem tehet ilyenné vagy olyanná, csak ki lehet belőle hozni, azt ami mélyen lakozik benne: a démont vagy az angyalt!
7
A szeretet hangja muzsika, ajándék a léleknek, felüdülés a szellemnek, megkönnyebbülés a szívnek. Ez a szó, mely lágy dallamként cseng fülünkbe a szeretet hangjai. Az élettel teli valóság, mely segít feloldódni, megérteni, megtartani, elengedni. Az ember szeretetre született!
8
Félszárnyú angyalok vagyunk. Repülni csak akkor tudunk, ha átöleljük egymást.
9
Azoknak, akiket szeretünk csaknem mindig nagyobb a hatalmuk rajtunk, mint nekünk önmagunkon.
10
Táncolj, mintha senki sem látna,szeress mintha soha semmi sem fájt volna. Énekelj mintha senki se hallana, élj, mintha a menny a földön volna!
11
Soha ne becsüld le a pillanatot, a pillanat maga az élet. A pillanat hozza a legnagyobb örömöt és a legnagyobb fájdalmat. Az örömteli pillanatok varázsolják széppé életed, míg a fájdalom pillanatai megerősítenek. A szerelem pillanatai a legédesebbek, a szakításé a legkeserűbbek és soha ne feledd, a legédesebb pillanatoknak köszönheted a legkeserűbbet.
12
A szerelem csak fokozódik a visszautasítás fájdalma alatt.
13
A szerelem inkább elviseli a távollétet vagy a halált, mint a kétkedést és az árulást.
14
A szerelemben mindig küzd egymással az öröm és a szenvedés.
15
Akit szeretsz engedd el, s ha visszajön hozzád örökre Tiéd marad. De ha nem jön vissza, akkor nem is volt igazán soha a tiéd!
16
Sokszor egy perc dönti el életünk sorsát, egyetlen szón múlhat a bánat vagy a boldogság. El ne mulaszd a percet, mit egy ki nem mondott szó semmivé tehet.
17
Amíg elérhetetlen, addig ellenállhatatlan!
18
Nem azt kell sajnálni, ami volt s elmúlt, hanem ami lehetett volna, de sose volt!
19
Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy azt te szeretnéd, az még nem azt jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.
20
Egy kapcsolat igazi próbája az, hogy bár nem értünk egyet, nem eresztjük el egymás kezét!
21
Megismerni és szeretni egy másik lényt, ebben rejlik minden bölcsesség veleje, gyökere és forrása.
22
Szeretni valakit az több, mint egy erős érzés: döntés, ítélet és ígéret!
23
Az igazi szeretet tettekben és nem szavakban nyilvánul meg!
24
Nem játszhat örökké a szerelem sem. Innia kell a szomorúság borából, s újászületnie a könnyben.
25
Talán ez az a nap...
mikor rádöbbensz vmire, amiről nem is álmodtál.
mikor a szemed hirtelen ámulatba ejtő dolgokat lát.
mikor füled csa ka dicsőség hangját hallja.
Talán ez a nap lesz valami újnak a kezdete, amikor úgy érzed hogy kitárul előtted a határtalan mindenség. A mndenség része vagyunk mindannyian, a fák ágas-bogas lombjai, mint testünkben az erek.
26
Csak addig boldogulunk, amíg bolondulunk.
27
A szavak arra valók, hogy elrejtsék gondolatainkat!
28
Miért van az, hogy aki mélységedbe láthat, aki egész szívből méltóan imádhat, azt te vaskezekkel durván eltaszítod, lángoló szerelmét gyűlöletre szítod? Miért van az te zsarnok, te gyönyörű élet? Örvényekbe dobva álmodom a széped!
29
Esküd, szerelmed, minden semmivé lett. Többé sosem találkoztál velem, de emléked megőrzöm, míg csak élek. Utolsó rózsa, első szerelem.
30
Senki sem érdemli meg könnyeidet, vagy aki megérdemli az sosem fog megsiratni.
31
Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te sezretnéd, az nem azt jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
