Július
1
Egyszer, ha igazán egyedül vagy, nézz önmagadba mélyen, és mondd ki azokat a szavakat, melyeket magadnak bevallasz, de másnak sohasem.
2
Egy egészen apró fájdalom jelenik meg a lelkedben, melyet nem irthatsz ki már többé soha."
3
A szív szeret az ész, tudja, nem lehet. Így ketten örök ellenfelek. Az ész már lemond a szív még remél ám hiába az okos ész, az érző szív ezerszer többet ér!
4
Az embert nem a fájdalom öli meg Hanem a remény, amiben csalódott...
5
Az ember legnagyobb butasága,amikor elkövet egy olyan hibát,amellyel megbántja azt akit szeret, saját magának pedig árt vele & döntésképtelen az öszinteség és a hallgatás között.
6
Ha elszakítanak tőlünk valakit, akit szeretünk, úgy adhatunk neki hosszú életet, ha a szeretetünk sosem szűnik. A házak leégnek, az emberek meghalnak, de az igazi szeretet örökké tart.
7
"Egy percig tart, hogy észrevegyél valami különlegeset, egy óráig, hogy komolyan vedd, egy napig, hogy megszeresd, és egy egész élet kell ahhoz, hogy elfelejtsd"
8
"Az ember nem akkor hal meg, amikor örökre lecsukja a szemét, hanem akkor, amikor elveszíti élete értelmét."
9
Mikor eleged van mindenből S ki akarsz lépni az életből
Gondolj arra hogy ki megbántott
megérdemli-e a halálod
S hogy te megérdemled-e
Hogy szánalommal temessenek el
Hogy szeretnél-e örömet okozni ellenségednek
Ki úgyis leköpi sírod, majd elhord mindennek
Mert ha úgy érzed, nem érdemli meg
Hát nevess a képébe, és lépj egyet!
10
A fájdalom a legszörnyűbb ura az emberiségnek, még magánál a halálnál is rettenetesebb.
11
"Ne félj hát, mert veled vagyok... Ne félj, mert megváltalak, neveden szólítalak, az enyém vagy Ha tengereken kelsz át veled leszek És ha folyókon, nem borítanak el ... Mert drága vagy szememben, mert becses vagy nekem És szeretlek!"
12
"Az vagy nekem, mint földnek az ég. Az vagy nekem, mint égnek a kék. Az vagy nekem, mint télnek a hó."
13
Vedd könnyen, ami nehéz velem Tedd többé, ami kevés nekem
14
...nincs képlet, nincs szabály, csak érzetek, érzelmek, haja fejed magába fogadó selyme, bársonya, mindig meglepő, magával ragadó arca, naponta megcsodálod, elvarázsol, magához láncol, mint tiszta oxigén, életet ajándékoz minden nap minden pillanatában.
15
Csillagot láttam a szemedben - egy könnycsepp volt kibuggyanóban, még rá is csodálkoztam hosszan, és fájdalmasan megszerettem, mert én okoztam.
16
A költészet csillaga a szerelem: és egyúttal a szerelem az élet magva is; aki megismerte a szerelmet,örökké él.
17
A szerelemben gyöngédség is van, a szerelem vágyik arra, hogy oltalmazzon, hogy jót tegyen, hogy gyönyörűséget adjon - ha ez nem is önzetlenség, mindenesetre az önzésnek csodálatosan leplezett fajtája.
18
Azt álmodtam: szerettél Velem együtt nevettél Szemed fénye ragyogott Lehoztunk egy csillagot.
19
A szerelem olyan, mint az élet, csak a halállal érhet véget...
20
Örökké szoríts, örökké fájjon, Örökké lássalak, ne érjél máshoz. Örökkön örökké érezzem hatalmad, Elveszíteni soha nem akarlak.
21
Egyszer majd én is elmegyek, Lelkemet, akkor átadom Tenéked. A vihar kinn üvöltve tombol, Te már ébredsz, de én továbbálmodom.
22
Nem szeretek birtokolni, Nem akarom a lelkedet, Önként kell odaadnod, Tárd fel hát, a szívedet!
23
Ne félj, hogy megsebezlek, ne félj, hogy elveszel!
24
Azt beszélik, a szem a lélek tükre Így hát én lelkedbe merültem S a mennyekbe kerültem"
25
S a szikrázó fehérségből Csak a visszhang válaszol. Kutatnálak vad tengeren Lenn a mélyben valahol Hol a víznek sötétjéből Csak a mélység csendje szól.
26
Te légy a jókedv és te légy a gond te légy a vessző és te légy a pont te légy a léggömb a múltam egén...
27
Veled álmodom, Veled ébredem, Te vagy ki élteted életem.
28
Fáj a szív ha igazán szeret, mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet. Valakit megismerni egy perc is elég,de feledni egy élet is kevés.
29
Vágyom utánad! Miért? Nem tudom. Csak egyet tudok. De azt titkolom. Jó volna kezed kezembe venni,csak ennyit mondani: Jó Veled lenni!
30
Szeress, tisztelj, becsülj, tolerálj, ismerd Önmagad, s ha hibázol, megbocsátanak. Ha pedig nem bocsátottak meg, akkor nem voltál számukra elég fontos, de ez nem a Te hibád. Mert emberek vagyunk, de ne hagyd viszonzás nélkül, hogy kihasználjanak.
31
Várok Rád, mint ősz a tavaszra,mint téli csend az értelmes szavakra.
|